Röszke múltja
A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el. A település Szeged irányából közúton kétfelől közelíthető meg. Vasúton Szeged-Nagyállomásról érhető el. Mórahalom irányából is elérhető a 43011 úton.
Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szerveződésnek is tagja. Mórahalom és Szeged vonzáskörzetéhez kapcsolódik.
Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. A külterületen 400 tanya található.
A település földrajzi elhelyezkedése utal arra, hogy fontos átkelőhelyként tartották számon. Az Alföldet Torontál megyével összekötő kompjárat emlékei a 30-as évekig nyomon követhetők. Az utolsó tanyamalmot 1895-ben vontatták el Martonosra.
A települést Szeged birtoka révén kisbérlők, törpebirtokosok művelték: alsóvárosi gányók, dohánykertészek települtek itt meg. Később úgynevezett "krajcáros földekként" egy-két holdas birtokokat szereztek. Nagybirtok nem volt.
- 18. század eleje- szerb granicsárok (határőrök), horvát birtokosok zsellérei alkotják a népességet.
- 1950-ig Szeged város alsótanyai közigazgatási egysége. Önálló kapitányság, kapitányai Rózsa Vince, Guczi József.
- 1950- től önálló község.
A Ladányi-dűlő környékén feltárt két honfoglaló sír bizonyítja, hogy a honfoglalók kiemelt települése volt a Tisza mellékének ez a része.
A "Tisza sor"-nál talált Árpád-kori templommaradványt és a körülötte lévő sírkertet a tatárdúlás rombolta le.
A falu "fölvégén" található Rácz-köröszt (rácz temető) és a sok szerb eredetű név, (Osznovics, Polovics, Marinkovics és Szulcsán, stb.) továbbá a "rácok dűlője" bizonyítja, hogy a ma már elmagyarosodott dohány és paprika kertészek elődei itt szlávok voltak.
Ha Röszke településtörténetét vizsgáljuk, azzal a sajátos tényezővel kell számolnunk, hogy 1950-ig nem önálló településként szerepel a korabeli írásos anyagokban. Jóllehet a település már 1730-ban megkapta királyi adománylevelét, de a terület nagy részét Szeged vagy polgárai használták.
A község neve az első írásos emlékekben 1439-ben Rezke alakban szerepel. Kézenfekvőnek látszik a rez szóból való származtatás: ennek erdőbeli irtás a jelentése, melyhez később a ke kicsinyítő képző társult. Igazolni látszik ezt a feltevést az, hogy Szegedtől egészen Röszkéig a Tisza árterén terjedő nagy erdőségek faanyagából került ki a szegedi váralsóvárosi templom faanyaga és a híres szegedi hajóácsok is használták ezeket a fákat.
1730-31-ben a térképeken mint Reska szerepel, a 18. században pedig Reszke néven ismerhették a települést.
Hagyományaink
A hagyományok közé tartozik a Szent Antal napi búcsú és az aratóünnepség, majd később a paprikaszentelés. Jellegzetes népszokásként mind máig fennmaradt a házak előtti kispadokon a "bandázás". A 20-as évektől, az I. világháború utáni időkre jellemző népszínműveket mutattak be. Öt falusi "banda" (zenekar) működött. Tagjaik volt katonazenészekből verbuválódtak.
A lakodalmas ünnepségek, játékok paraszti formái a mai napig ismertek: pl. a csökölés, keresztelési szokás a 30-as évekig fennmaradt. A komaválasztás családi ünnepsége szinte egyedi helyi szokás volt.
Ugyancsak egyedi a "Csutri"-k (zugbálak) rendezése is. A dél-alföldi régió tanyavilágában igen gyakoriak voltak az ún. "Csutri-bálak", melyek egész éjjen át tartó dalos, táncos szórakozást biztosítottak a fiatalok számára. A csutrik behívását a tanyavilágban sorra tervezték, s ott a gazda saját borát mérhette el. A csutrikat a hatóság üldözte, hiszen konkurenciát jelentett a kocsmákban szervezett bálakkal szemben.
Egy "csutri" vigasságát eleveníti fel a Röszkei Hagyományőrző Együttes közel fél órás életképben, melyben dél-alföldi táncok és jellegzetes röszkei "nóták" is helyet kaptak. A történet azt meséli el, hogyan járnak túl a csutrisok a rájuk törő zsandár eszén, s a paraszti furfang segítségével hogyan mulathat tovább a csutri népe. Az együttes 25 tagot számlál, melyben fiatalok, és a régi, ma már nyugdíjas korú csutrisok is szerepelnek. Ők a garancia arra, hogy az együttes élethűen, s a régi hagyományok tiszteletben tartásával "játszik". A környék településein már több alkalommal szerepeltünk, s a Délmagyarország által kezdeményezett Szomszédoló gálaműsoron különdíjat kapott az együttes.
Terveink között szerepel a régmúlt időkből a fűszerpaprika feldolgozásával kapcsolatos munkák életképben történő bemutatása dalokkal, táncokkal s nagyon jó kedvvel!
A páva-mozgalom idején mintegy 50 tagú népi együttes életképben dolgozta fel a paprikához kapcsolódó folklóranyagot. A több, mint 200 bemutatót megért együttesről a MTV 1973-ban filmet készített, amely az 1974-es Dublini Folklór Fesztiválon Arany Hárfa díjat kapott. Az együttes kiöregedett tagjai ma a nyugdíjas klub látogatói.
Helyi kézművesként Gubás Jakab nevét kell említenünk, aki a gyékény és kosárfonás mellett fa-klumpla készítésére is megtanította a gazdasági iskola növendékeit. Seprűkötők, kosárfonók, szappanfőzők, hígöntők az 50-es évekig megtalálhatók. Sajnos ma már ilyen jellegű mesterei nincsenek községünknek.
A nyugdíjasok idősebb tagjai napjainkban varrott kézimunkákból rendeznek kiállításokat.
A faluban 7 kovácsműhely működött. Mindegyiknek valamilyen különös sajátossága volt: gyógykörmölés, "lófogászat", lógyógyászat, "parádés-kocsi" készítés. (Zacsik műhely). Ma már egyetlen műhely sem működik.
A helyi népviselet nem különbözik a dél-alföldi parasztvilág viseletétől. Férfiak ünnepi viselete: kemény szárú csizma, fekete nadrág, fehér ing, pitykés mellény, kerek kalap, ködmön és suba. Női viseletnél még nyomon követhető a bocskor, papucs és a raffolt sok szoknya, "slingelt" rékli, kontytartó, színes vagy fekete fejkendő.
A templom építésének története
1909. megalakult a "Szeged-Röszkei Páduai Szent Antal Templom-Egyesület". Megszerezték a gyűjtési engedélyt. A Szeged Szabad Királyi Város Törvényhatósági Bizottsága 782/1910. sz. közgyűlési határozata megszavazta a röszkei templom felépítését.
1912. február 20: az egyesület gyűlésén Dr. Lázár György polgármester elindította a munkát azzal, hogy szebb legyen ez a templom a környék valamennyi templománál.
Terveit a Városi Épülettervező készítette.
1912. március 30: Fehérvasárnap, ünnepélyesen letették az alapkövet.
Az építési terület 3 m-rel magasabb volt a mai út szintjénél a mai templom és a Gyulai Püspök Iskola színhelyén. A mai kazánház helyén itató kút volt. Három vastag fenyő gerendát és három vas csövet vertek bele, hogy az alapot ráépíthessék.
1913. május 18: Szentháromság vasárnapján a Temesvári akkori püspöki székhelyről érkezett Csanádi püspök, Dr. Glattfelder Gyula szentelte fel a templomot és a beteg X. Piusz pápa áldását hozva Rómából pápai áldásban részesítette az aznap bérmálkozó röszkei fiatalokat és a híveket.
Az 1913-as év a Nagy Konstantin császár által kiadott első keresztényi vallásszabadsági rendelet, a Milánói Ediktumnak 1600. évfordulója volt. Ennek emlékét őrzi a röszkei templom.
1913. július 13-án megkezdődött a szegedi Szent Demeter templom bontása, amiből az orgona felét, néhány szobrot és a padokat a röszkei templom kapott meg.
Még azon a héten megkezdték a Fogadalmi Templom építését az 1879-es árvízkor tett városi fogadalom emlékre.
A templom méretei:
hossza: 32 m, szélessége: 12 m, magassága: 15 m, tornya: 39 m
stílusa: jól sikerült karcsú neoromán
